Kezdőoldal

Ez a könyv a tetoválás egyedüli "szótára", mely egyesével mutatja be a testművészet művészi motívumainak fajtáit és jelképrendszereit. A tetoválás nemcsak egy bőrbe vésett rajz, hanem egy jelképes üzenet is, melynek valódi jelentését és jelentőségét kizárólag viselője ismeri. A tetovált bőr egyfajta életfilozófiát mutat, esztétikus formába rejtett üzenetet, mely túlmutat időn és divaton. A tetováló nem egyszerű rajzoló, hanem művész, a tetováltatás pedig legtöbb esetben belső elkötelezettségből fakad, nem csupán szeszély.
A tetoválást viselők és a tetoválás után áhítozók a motívumokon, szimbólumokon kívül e könyvből megismerhetik a tetoválás történetét, a napjainkban alkalmazott eljárásokat, és még gyakorlati tanácsokat is találnak a szalonok kiválasztására és a sebek ápolására vonatkozóan.
A(z) Tetoválások (Könyv) szerzője Noemí Marcos Alba.

Szellemek, átkok, boszorkányok, kísértetek, lidércek, halottlátók, hazajáró lelkek, bájital, szellemidézés, szemmelverés, idejétmúlt, mégis izgalmas, borzongató témák követik egymást Farkas Ottó könyvében. Könyves Kálmán a 12. század elején törvénybe iktatta, hogy „a vérszívó boszorkányokról pedig, mivel ilyenek nincsenek, semmiféle vizsgálatot ne tartsanak”. Felvilágosult királyunk csupán a boszorkányok egyik kategóriájának létét tagadta. Nem csoda hát, ha még a 18. században is zajlottak boszorkányperek, míg azokat Mária Terézia be nem tiltotta. Ezzel azonban a boszorkányságok nem értek véget, a bűbájosság, a rontás még két évszázadon keresztül a népélet része maradt, s foszlányaiban még napjainkban is fellelhető. Farkas Ottó rövid idő alatt második könyvével jelentkezik. A Medvesalja és környéke mondavilágának bemutatását követően most Gömör–Nógrád még élő vagy már csak a szerző felvételein őrzött hiedelemvilágába enged betekintést adatközlők történetei által. Néprajzkutatók is haszonnal forgathatják, de izgalmas olvasmányul szolgálhat az ősök múltja iránt érdeklődőkön túl a szellemi kalandra vágyóknak is.