Charles Bukowski Németországból vándorolt ki az Egyesült Államokba, ahol ismert íróvá vált, de a világsikert mégis Németország hozta meg a számára. Az elmúlt négy évben folyamatosan adják ki novelláit és regényeit, halála óta pedig művei sorra hódítják meg az európai országokat. Bukowski a beatnemzedék utáni korosztály egyik leghíresebb és leghírhedtebb írója. Nem véletlen, hogy könyveit Amerikában a beatirodalom nagy öregje, Ferlinghetti adja ki. Bukowski – csavargó! Ráadásul a legelvetemültebbek közül való. Büdös, hajléktalan szájhős, lecsúszott kocsmatöltelék. A lehető legvadabb és a lehető legintellektuálisabb – egy századvégi Jack London. Nőhajhász és szenvedélyes asszonyimádó, szajhagyötrő és futóbolond. A legnagyobb Amerika-gyűlölő amerikai, aki Amerika nélkül képtelen élni. Charles Bukowski – rendőrőrsök állandó lakója, házibulik kidobhatatlan vendége, akit – mégis! – csak akkor lehet kirakni, ha előtte hullarészegre itatják. Hősei is ilyenek, benne és általa megjelenik Amerika. Az a másik, amit alig ismerünk.
Jane Ellsworth, vagyis Lady Vincent, miután a Napóleon ellen vívott
háborúban megmentette férje életét és komoly szolgálatot tett
királyának, férjével és egyben bűbájolótársával együtt Londonba utazik
teljesíteni egy újabb, komoly megbízást. Húga, Melody is velük tart,
hogy Jane a londoni társasági élet forgatagában méltó kérőt találhasson
számára. Miközben a házaspár a csodás illúziók megteremtésén fáradozik
Stratton ír származású bárójának báltermében, Jane-nek gyanús események
keltik fel a figyelmét.
A hidegárusok, a bűbájoló fiúk, akiket
azzal vádolnak, hogy ők a felelősök az 1816-os nyár szokatlanul hűvös
időjárásáért, munka nélkül tengetik napjaikat, és félő, hogy előbb-utóbb
fellázadnak. Ugyanekkor előbukkan Vincent múltjából az apja, aki
kitagadta őt; és a jelek arra mutatnak, hogy megbízójuk fia is rosszban
sántikál.
Jane-nek egyszerre kell megküzdenie a nőket háttérbe
szorító, a szegényeket sanyargató brit főnemesekkel és intrikus apósa
gonoszságával. De annak ellenére, hogy szembesül néhány nem túl
szívderítő részlettel férje múltjából, rájön, hogy szerelmére mindig
számíthat - és a húgára is. Melody, akire Jane eddig kislányként
tekintett, bebizonyítja, hogy komoly, határozott hölggyé érett, aki
megérdemli a boldogságot.
"Varázslatos történet Jane Austen világából." - Romantic Time
A filmben röpködnek a poénok, s mint a történet szálai egy helyen, az eszement zaciban futnak össze. Ide érkezik egy nászúton lévő újdonsült pár.
A férj, Richard (Matt Dillon) titkolt, a későbbiekben már nem is annyira titkolt célja, hogy megtalálja időben hidegre tett, első felesége jegygyűrűjét. Hogy, hogy nem, a továbbiakban mindenki - legyen az a kábszeres Randy (Kevin Rankin), vagy akár az Elvis-imitátor Ricky (Brendan Fraser) - az eltűnt gyűrű bűvkörébe kerül.
Az éghajlat szélsőséges viszonyai miatt 2045-re a Föld még életben lévő lakossága elszigetelt földalatti kolóniákban él. A telepek elsődleges feladata a betegségek visszaszorítása és kellő mennyiségű élelmiszer termelése a populáció számára. A Hetes számú kolónia vezetője Briggs pár katonával az oldalán a távoli Ötös számú kolóniába indul, miután vészjelzést kaptak a testvértelepről. Az extrém hideg időjárást leküzdve az Ötös számú telepen egy túlélőt találnak, akinek elmondása és a talált nyomok alapján Briggs és csapata szembesül azzal, ami az ő kolóniájukat is fenyegetheti. A két telep között fekvő egykor volt nagyváros romjain keresztül visszaküzdve magukat Briggs az Ötös számű telepen látottaktól is váratlanabb változásokkal találja magát szembe, melyeknek felelőse, a telepen maradt erőszakos társa, Mason.
New York 1922-ben hihetetlen fejlődésnek indult. A gazdag, titokzatos és jóképű Jay Gatsby a fényűző partijaival a társaság középpontja. A nők imádják, a férfiak irigykedve néznek rá. Ám főhősünk szörnyű titkokat rejteget, amely mindent megváltoztathat az életében.
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
||